Eleve ott kezdődik, hogy mit szólsz hozzá, négynapos hétvége. Kicsike szorongás, szorítás, vagy lehetsz jókedvű is, hajrá. Aztán egyszer csak elkezdődik, benne vagy, ráadásul jó idő. Nem, semmi kényszer, csak egy ötlet, most lehetne menni, pláne most, hogy jó idő van. Mondom, hogy nem kényszer. A séta se, a kecskeszikla se, a süssünk szalonnát se, csak nem értem, miért ne. Vagy miért ne lehetne dögleni, mint egy ócska bogár, nem kéri számon senki. Mit nézel? Van, aki szerint inni kell meg szeretkezni, nem rossz. Sőt szép, de nincs mindenkinek ekkora szerencséje. Ha meg van, ja, ez teszthétvége. Fagyizás, bringa, aranygaluska, fagyi, fánk, bringa, nem, frankón nincs több fagyi. Nimród azt…

egészen meleg van, szombat vagy vasárnap, nem emlékszem, nincs rajtam túl sok minden, egy farmer, bordó hosszúujjú póló, semmi felirat és melltartó, csak egy fekete bugyi, arra viszont biztosan emlékszem, hogy fekete volt, elég hamar leveszem, mert nincs sok idő, olyan vagyok, mint a tavasz, szemem csipás az álmoktól, és lucskos a testem, te meg boldog vagy, a lelked ordít, amikor elmegyek, addig megyek, míg lekopik a sár a combomról, és nyugalmasak lesznek a fák, minden ellen celofán véd, mivel semmi sem létezik igazán.

átváltozom könnyeddé, kedves, bohókás, nemtörődöm figura lesz belőlem, persze dolgozom, és nem rakok rendet, csak ha már azt kívánom, hogy húznának a francba körülöttem, de nem húznak, tiszta ruhám meg nincsen, viszont akkorát röhögök rajtad, amikor elmondod a dextert, hogy egész délelőtt just let go, ez van bennem, aztán meg már unok itthon lenni, felcsípem az egyik barátnőmet, nem jó, nem ér rá, hát akkor a másikat, és elráncigálom moziba, inkább ő ráncigál engem, nekem elég lenne egy kávé valahol, de neki van valami szerelmi baja, és ő akar nem gondolni a sok szarra, ami ezzel jár, hiába mondom, hogy legyen könnyed, kedves, bohókás, nemtörődöm, ezt szajkózom napok óta, nem…

Mászkáltunk át, mindenki mindenhova, volt, ahol cipőt vettünk, jó sok párat, és a füvön járattuk be a határ előtt, volt, ahova pirospaprikán vett kilencvenhat százalékos alkoholt vittünk, ment a kereskedelem, Szeged-Szabadka-Krakkó tengely, forgott a szerencse, kötelezően látogattuk a helyi kisboltokat, a Jednota tövében ittam először Kofolát, ma kaptam egy üveggel, viháncoló csajos műanyagüveg, hozzá egy Fidorkát, örültem persze, csak nyomaszt egy kicsit, hogy nem kérdeztem meg, mi evvel a szándéka?