Borbély Szilárd emlékére “Talán ott kezdeném, hogy minden kapcsolatom megszakadt az élők világával, és a múlt emlékei rajzanak körül. – A múlt, a jövő, óra, nap, hónap és év, számomra mind egyforma. A gyermekkor és az öregség különböző állomásai számomra üres szavak, semmi egyebek. Csak a közönséges emberek számára egyértelmű igazság az élet, csak a csőcselék számára, csak azok számára, akiknek élete meghatározott mederben folyik, mint ahogyan az évszakok jönnek és mennek az élet mérsékelt övezetében. Az én életemnek mindvégig egyetlen évszaka és egyetlen állapota volt, mintha csak valami északi, hideg vidéken és örök sötétségben telt volna el, pedig a testemben mindig lobog egy láng, amelyik úgy fogyaszt el engem,…