Olyan békés egy ilyen kötet. Csöndes. Amikor a lapokon nincs, csak alig. Mintha lebegnének a sorok a semmiben. Alattuk soká tart a fehér papír. Fogni egy ceruzát, és folytatni tovább. Vagy csak levegőt venni hosszan a sóhajtásnyi helyen. Elcsal a kíváncsiság. Egy magamféle alföldi gyereknek nem sokat jelent, hiába Tabán. Hiába nálad a marcangoló kötődés, nála a hol nem volt világ szépiaszínű képei, náluk az ott élni, hidd el, más minőség. Szépnek szép, rendben van. Sétálni egyet az Attilán, egy templomért. Budapest-Tabán Alexandriai Szent Katalin Plébánia a hivatalos nevén. Erre vett rá a kíváncsiság egy téli pénteken. Hogy lássam a helyet, ahol a Hegyi beszél. A halványsárga falat, galambtüskéket, utcán…