Elcsendesül

***

***

Hogy van-e tanulsága egy régi házban kettesben eltöltött hétnek? Úgy, hogy az a másik egy már majdnem akkora, mint én, legkisebb gyerek? Nevet adtunk egy pár repedésnek, ahogy a stégen fölöttünk szaladó felhőknek. Volt Niagara, Nagymedve meg tornádó. Kettő zsemlét vettünk, végre nem húszat, és ennek örültünk, olyanok vagyunk, akár egy szegény kis nagymama. Csehovi ebédet rendeztünk a diófa alatt. Ha valamit letettünk, azt ott találtuk még másnap is, nem gyűlt köré semmi szokatlan. Nem kellett beszélni, a hallgatásnak finom íze volt. Nem zilált szét más idegessége, legfeljebb Hegyhengergető, Fanyűvő és Vasgyúró huzakodott.

***

***

Rajtunk múlt minden, kettő simán összeegyeztethető. Belebicikliztünk az éjszakába, és olvastunk reggeli helyett. Aztán tíz gombócot nyaltunk el hirtelen. A porszívó ugyanúgy jól állt neki, mint nekem. Leterítettünk egy plédet a kertben. Fürdőgatyában ültünk bent a kék plüssre. Felkutattunk hat különfélét az összes létező boltban, és megcsináltuk a Nagy Nyári Tejberizstesztet. Fényes délelőtt néztünk sorozatot leeresztett redőny és fehércsoki mellett. Nem hiányzott a kutya se, bár Abigélt gyakran emlegettük. És azt a messze szállt csapatot, akikkel sátoros ünnep volt a rég elmúlt hetünk.

***

***