Töfike, Trombózis, OTP
F.P.-nak

Ha volna kutyám, de nincs. Nem is jövök itt állatokkal elő: cuki kutyák meg nagyon édes cicák. (Tünci kisgyerek, na ne. Ld. helyette Gyermeksintér szolgálat, Hívjon-jövünk ) De ha mondjuk lenne – mondjuk kutyám, a neve eléggé adott. Így persze olyan, mintha lenne egy kutyám. Nem, nem három, egy. Jóból nem elég vagy megárt, hogy is van ez? Két külön köz-, egy ellentmondás. A fajtája mindegy, labrador, daxli, pumi, puli, puli-pumi keverék. És a neve nyilván nem Puma. Az én kutyám neve Töfike. És Trombózis. És OTP. Ez így mind, egyszerre. Nem tudom, hogy hívnám, mert nincs kutyám, az majd akkor jönne spontán. Egyszer lenne székrekedése, akkor földes muskátlit dugnék a fenekébe, úgy hallottam, az használ. Aztán, hogy melyik végét, még nincs eldöntve.