Hívószó: pornó

Valamikor olvastam egy könyvet. Kiábrándított, ezt itt még aznap megírtam, közzétenni gyáva voltam. Most előveszem, hol van már a tavalyi hó, mégis passzol ebbe a tavaszba. Plusz meg is tanultam, hogy a világvége nem itt kezdődik. Vagy pont, hogy itt kezdődik, ki dönti el. Téli dinnye lát / téli dinnyét, változunk. / Tréfál-e az arc? 

∞

Kicsit bosszant, de sőt inkább dühít. Mert várod az új, vadiúj találkozást, nem is akárki, Doppler, etalon főhősöd tér vissza hozzád. A végére ha pofára esel, az azért megvisel. Ráadásul permanensen el vagy tőle eleve alélva, elvonulás, fanyar irónia. Drága Loe, szívem legkedvesebbje, ezt most miért kellett. Túl messzire hajintani azt a bunkós végű sulykot. Lerágott csontok közé nyílegyenesen.

Csont mellett van egy kis bukta-íze pluszban. Tudod, olyan lebukási. Merthogy én csípem a Szorokin fiút is Loe-val paralellbe’. Most úgy sejtem, Loe dettóképpen van ővele. Kicsit túl szereti, megtetszett neki. Vagy csak spontán ilyen zseni, hogy intuitíve az jön ki belőle, ami abból a féktelen oroszból. Jégcsákány nincs, oké, csak pornó. Meg Алексей. Nem másként, hát pont ugyanúgy. Nevetgélek rajta az elején, meg közben is. Aztán kicsit bosszant. De sőt inkább dühít.

Hogy tudniillik faszokon lehet előre lendülni igazán, akárha liánon. Persze kinek mi van kéznél, kinek fasz, kinek meg a pina. Ott kezdődik el a népszerűség, a siker. Számszakilag. Már egy egész kicsi nemi szervvel sokra lehet vinni, egy méretes aztán meg csodákra képes. Nélküle be lennénk szarva, már egy bőr szegény Dopplerről úgyis le van húzva. Hát most tessék, félelem ellen Loe lehúzza róla még egyszer.

Mondom, engem ez egy kicsit bosszant, de sőt inkább dühít. Az az olajozottan működő hívószó. Pornó, és nincs több idegesség, kétség, a népszerű szerző könyve harmadjára is rendesen fogy-e. Másutt nemkülönben, ha nem is pornó, de szex. Lényeg, hogy benne legyen az aktusból valami, egy kicsike darab, mondjuk egy fülkagyló. Ki van terítve szépen az a picike rész, rózsaszín és sima, éppen jól pelyhes. Nem fül körül pörgött a téma unásig, elhiheted. Muszáj lesz keresni magamnak egy másik északit.

Gustav Vigeland, ollállá, nem is akármilyen. Mikor összeér norvég a norvéggal, és persze Oslo. Olvasni ugyan nem lehet, elmélyedni benne szívesen. Egyszer sétáltam abban a parkban. Nagy, szürke kőszobrok között. Fényképeztem férfit, nőt, gyereket, csupa meztelent. Ahogy egymásra borulnak, bújik test a testhez. Története volt mindegyiknek. És titka. Nem volt kimondva. Nem volt megmutatva, olaj se kellett, mégis működött. Sebaj, Loe, felejtsük el, ócska egy poén volt a pornó, de higgyünk benne, egyszer lesz nekünk ennél talán kicsit szebb világvége.