A repülőn az egyik csatornán UB40 ment

Hogy tökéletesen élvezd, Drága Olvasó, kérlek, csukd be a szemed, dörzsöld meg a belső borítót, és képzeld magad egy angol rózsakertbe egy csendes nyárközépi délután.

Ez kicsit más, mint a Süskind, őrület mind a kettő. Megnyúzott fiatal lányok, azt még a Tiszán olvastam nem sokkal azután, hogy először megjelent. Elvarázsolt, elbűvölt, imádtam, éreztem, megvolt a szag, amit Jean-Baptiste-Grenouille magára kent, ha végül magára kente egyáltalán, arra már nem emlékszem. Balhé lett belőle később, mert a könyv szerintem az enyém volt, nagynéném szerint az övé, csak abban értettünk egyet, hogy napoztunk, forró volt a bőrünk, halszagú a Tisza, és egymás után olvastuk. Hogy melyikünk előbb, az se stimmelt, pedig jó lett volna kiindulásnak. Lángos és főttkukorica keveredett az emlékeimben a parfümmel, mikor megláttam az új kiadást, és megvettem, mert az enyémet végül nekiadtam, az enyém volt, hiába mondott mást.

Ha szétbontasz valamit, mindig több lesz, elcsúszott egymáson pár régi fénykép, át kellett kötni, hogy egyben maradjon. Szalagot kerestem a kinyúlt gumi helyett, Penhaligon’s volt a legszebb, fekete-bordó düsessz. A könyvre tettek belőle masnit, Love, ez volt az első, amit kaptam tőle, addig azt se tudtam, mi az a Penhaligon’s. A könyvjelző a Coleridge-hoz volt betéve, I calm’d her fears, and she was calm, / And told her love with virgin pride, és ott is maradt huszonkét éve, most, hogy előszedtem, sem teszem át máshová. Szagolom, őrület ez is, valamivel szelídebb, itt nincsen gyilkolás, lányokból főzött desztillátum, csak az Elizabethan Rose a belső borítón.

A Kicsiny bolt a Wellingtonon egészben itt olvasható.