Akkor most megváltoztatom

Ült a fószer a hurka mellett, jó nagy májashurka volt üveges Globus mustárral a tövében, de nem az volt a lényeg, hanem a vodka. A másik vodka volt a lényeg, mindig a következő. Ez az ember úgy tudott énekelni, mint senki. Vodkával ment az éneklés, anélkül nem. De nem népdalokat ám, hanem operettet, mert mindenhez értett, főleg a komolyzenéhez. Nem volt ebben semmi célzatosság, csak ment a Cigányszerelem bele a nagyvilágba. Akit elért, annak a lelke, hát a lelke bizony vágyni kezdte azt a szomorú, szép férfidallamot, táplálta is a hang forrását mindenfélével, legyen az hurka, pálinka madármeggyből, Marica grófnő kotta. A vodkát a fószer szerezte be simán a kis Tescoból. Meg tudok veszni a bátor emberektől, annyira rám tör a sóvárgás, amikor azt mondja valaki, hogy innentől. Az a pár apróság, amit innentől nem csinál, megcsinál az ember, az az életet jelenti. Innentől nincs vodka például, mert jön spontán az ötlet, hogy megváltoztatja. Az életét fogja megváltoztatni. A csajok meg hiába sírnak, hogy hoznának inkább még pacalt is ráadásnak, csak egyszer, csak utoljára énekelné még el olyan szépen a Csókos asszonyt.