Kedves Michele
Talált könyv. Zoltán utca, valamikor egy régi május. Halom könyv a földön egy kapualjban. Köztük indiai recept és szovjet versek. Ginzburgnak örülök a legjobban. Hazaviszem, megmosdatom. Rakéta Regénytár, 12,- forint a bal fölső sarokban. Cingár kis könyv, egy kecses férfitenyérben elfér. A mondataiba beleszeretek. Véletlen elém kerül megint. Miért pont most. Akárha Tarot kártya lapok. Vajon melyik jön ki, ezen gondolkodom, miközben sorra olvasom.
De az is igaz, hogy egy bizonyos életkoron túl már úgy mártogatjuk lelkifurdalásainkat a reggeli kávénkba, akár a piskótát. 8.
Félénk lett irányomban, jó néhány éve már. Én is félénk lettem vele. Nincs rosszabb az olyan két ember félénkségénél, aki valamikor gyűlölte egymást. 9.
Uramisten, hogy a csudába születik folyton ez a sok gyerek, hiszen az emberek nem bírják már elviselni őket, torkig vannak az egésszel. Túl sokat láttak már, túl sokat éltek meg. 16.
Zsugori vagyok és szegény, valóban. De bérelnék neked egy mérleget. 31.
– Amikor elvetted, azt remélted, hogy gazdagabb leszel, s kevésbé lusta?
– Igen. Illetve azt, hogy ő lesz lustább és kevésbé gazdag. 32.
Néha úgy földhöz vág az élet, hogy a hazudozás, a mese az egyetlen mód a föltápászkodásra, arra, hogy egy kicsit jobb legyen a kedvünk. 39.
De nemcsak a boldog emlékeket szereti az ember. Egyszer csak eljön az a pillanat is az életben, amikor ráeszmélünk, hogy magukat az emlékeket szeretjük. 71.
A Borghese parkban vártalak az ikrekkel. Az öreg szakácsnő hozott ki, majomszőrméből készült rövid bunda volt rajta. 75.
(…) túl gyakran éreztem és érzem magam olyasvalakinek, akivel nem rokonszenvezem. Ahhoz, hogy nevelni tudjunk, legalábbis egy csekélyke rokonszenvet kell éreznünk saját magunk irányában, bíznunk kell magunkban egy kicsit. 77.
Kimostam a fiú viharkabátját, abban a tévhitben, hogy otthon is ki lehet mosni. Amikor megszáradt, olyan kemény és merev lett, mint egy szárított, füstölt tőkehal. 106.
Ada beajánlott hát Colarosához, de azt is mondta neki, hogy bolond vagyok. Colarosa azt válaszolta, hogy neki semmi baja a bolondokkal. Remek válasz szerintem. 119.
A gyerek hasonlít rád. A haja sima és fekete, a tiéd vöröses és göndör, de a csecsemők haja változik. A szeme ólomszínű, a tiéd zöld, de köztudomású, hogy a szem színe is változik a csecsemőknél. Örülnék, ha a tiéd volna a gyerek, csak hát sajnos nem vagyok benne biztos. 120.
Én pedig olyan férfihoz akarok menni, akit sosem kell sajnálnom, mert épp eleget sajnálhatom magam. Olyan férjet szeretnék, akit irigyelhetek. 122.
Angelica a karfára hajtotta fejét, s elbóbiskolt. Egy szót álmodott: „Biszex.” 150.
De én rájöttem, hogy bárkibe bele lehet szeretni, a legfurább, legnevetségesebb, legszomorúbb alakba is. 186.
Mindegy. Végtelen sokszor mondtam már veled kapcsolatban ezt a szót: „mindegy”. 200.
Mert szeretem a szomorúságot. Az okosságnál is jobban szeretem. 205.
Az ember, ha lehangolt, jól megvan az idegenekkel. Legalább etetheti őket a hazugságaival. 213.
Rájöttem, hogy akit egy kicsit is jobban megismerünk, azt máris sajnálhatjuk. Ezért vagyunk meg olyan jól az idegenekkel. Mert azokat még nem sajnáljuk és nem gyűlöljük. 218.
Mert az dögvész volna, ha mindenre volna magyarázat, dögvészesen unalmas volna úgy az élet. 231.
Mindenbe beletörődik az ember, ha már semmije sincs. 252.
