Parasztpantomim

Mottó: „Most, fogok
Hallgatni – még ma néma lenni”
/Katona József: Bánk bán/

Az arc fehér.
A ruházat fekete, 18. századi zselléröltözet.
Kizárólag a hossza utal a szereplők rangjára.
Peturt és Tiborcot az elején nehéz megkülönböztetni.
Tiborc könnyítésképpen hajt a nadrágszárán. Innentől kilátszik a térde.
Mindegyikőjükön puhaszárú csizma.
A nőkön rókás asszonymente sötét zsinórral.
Négy régi keserves a tér négy szögletében.
Biberach megköti a lovát.
Bánk saját mellére tűz egy pipacsot, kit virágot rózsája adott. Megjelenik a piros.
Tiborc messze néz, túl a feketére festett diófán,
aj, meg kell a búzának érni, ez van a szemében.
Kék nefelejcs hajlik Melinda vállára.
Mindenféle hazák keverednek össze, csúsznak egymás elé,
Mikhál elszomorodva leül, de már ez csúnya tréfa.
Oltalom kell, körben szenny, hazugság, nincs példa a jóra.
Bánk egyetlen gesztussal felel, feleségem olyan tiszta,
és egy vaddisznópamlagra ül a vakablak mögé.
Angoli Borbála kis szoknyát varratott, elül kurtábbodott, hátul hosszabbodott,
szép karcsú dereka egyre vastagodott,
Ottó és Biberach fütyül, lábával ütemre dobol.
Gertrudis elbújik a színen, szinte érthetetlen,
arra gyere, amerre én. Egy szilvafalombot tart maga elé.
Nem vagy legény!
Sziszegj – sziszegj, kígyó! te itt maradtál. Bánk egy táblára ír.
A fekete ruhák még feketébbek lesznek, amikor Endre belép.
Az arc fehér. Holtig beteg asszony, fáradt legény.
Hurcoltatik Petur bán és egész háznépe lófarkon. Sári lovam a fakó,
gondolhatná bárki, de ez egy pej volt.
Pruszlik, ingváll, szoknya, kendő lobog,
hogy fekete pernyeként férfiak fejére hulljon.
Hitvesek vesztével csak az üres falak,
búbánat, keserűség marad a színpadon.
Bánk csapkodja a táblával a semmit,
miközben összegyűltek, összegyűltek az izsapi lányok.
Aztán a sarokba dobja.
Ez egynehány
Keserves esztendő alatt magyar
Törvényeink magyar hazánkon úgy
Fityegnek, amiképpen egy pelengér-
Oszlopra állította mocskos tettinek
Táblája.
Az írás pirosan világítani kezd. Kanásztülök szól, és három dudadallam.

/Megjelent a Spanyolnátha művészeti folyóirat XI. évfolyam 6. számában/