Mint a sót, úgy szeretni

Gondoltam, hallgatok. Nem szólok róla, kicsike utalás, annyit se. Nehogy az legyen, hogy elbabonázom. Kimondom, és visszájára fordul. Vagy elég, ha olyan lesz, mint előtte, ne legyen olyan megint. Aztán mást gondoltam. Rögzítem, magam elé rakom sorban, és nézem. Gyönyörködöm benne, sütkérezem a jóérzésben.

Naplóféle ez a fiúknak, ha olvassák egyszer, hasonló helyzetben különösen. Legyenek óvatosak, őrizzék jobban, ami nélkül élni szinte lehetetlen. Felemás volna, ha csak azt a hűvös, távoli nyarat írnám le. Kell a folytatás is, hogy visszatért a gyerekkori meleg, pedig hózápor volt. Majdhogynem vihar, tombolt a kertben együtt jég a széllel, hiába április.

Darabonként lettek szimbólummá a tárgyak. Egy bögre, mindkét oldalán ugyanaz a macska. Ugyanúgy állnak szürkén a nagy, fehér semmiben, szembe néz ijedten, épp amelyiket magam felé fordítom. Les bele a szemembe, azt a pici száját meg karikává szorítja, csöndes egy (két) macska. Nem dörgölőzik, de számíthatok rá, mintha nem volnék egyedül kávézás közben. Ők pedig, ha nem is látják egymást, tudják, hogy ott van a másik átellenben.

Szép a Super Bond, még szebb a só. Egyszerű, asztali, a békeidőket idézi, ilyenbe szoktak rizst tenni. Fehér műanyagkupak három lyukkal, dől belőle a tenyerembe, megnyalom. Rendre nyalok belőle, hogy felidéződjön, olyasféleképp szeretnek, miként az öreg királyt. A könyv megbékélést ígér, az írek sejtik, hogy fontos ez, várom, hogy Wicklow távoli, gyönyörű vidékébe vesszek. Lassan minden régi eltűnik, mondja a fül, de a két unokatestvér, mint két bástya, körülfogják és megvédik azt, ami hajdan volt. WD-40, azt se tudom, mi az. Kiderül, jó akármire. Öt éve hiszem, hogy nincs nyikorgás nélkül hálószobaajtó. Egyszerűen felsétáltunk a flakonnal a tövébe, és tessék. Megoldotta, pont három fújásra. Onnantól kezdve fújok mindent.

Antik rózsákkal teliszórt zacskó, itt van mellettem. Szabályos rendben pakolom vissza a dolgokat, még ha ki is veszem. Fekszem, ébredek, ott van mellettem, porceláncicám, sóm, ragasztóm. Nem kell több, hogy tudjam, helyrebillent minden. Great British Montezuma olvad a szájban, és olvad a szív vele paralell.