Saját bőrünk, meg a másoké
Nem azért, mert Karácsony, hanem mert mostanában történt. Talán azért pont most, mert Karácsony.
Olyankor, amikor a jó szebb, a rossz mélyebbre hat.
Érzékeny az ember a másikra, túl közel kerülni hajlamos.
Könnyen felpiszkálható a lelkiismeret.
Pár éve még felkapott falu Budapest fölött. Azóta elcsendesült.
Van ott egy telek, rajta faház, alig húsz négyzetméteres.
Nyaranként egy bácsi lakta, elköltözött onnan örökre.
Üres telek, megkerestek, kivenné valaki. A főnök kivenné neki.
Persze, legyen úgy, ha megbízható. Bőven mérve alig egy lakókocsinyi ház.
Advent, harmadik vasárnap. Ülünk az asztal körül mind, koraeste.
Apánk kér, figyeljünk rá. Volt kint náluk délután, míg mi vendégségben narancsot ettünk és különös, kávés drazsét.
Panov apóhoz varrtunk méregzöld szövetből koldusjelmezt.
Bocskort is hozzá, kapcát, sőt tarisznyát. Előkerestünk néhány kopejkát.
Nézünk rá, figyeljük. Megbicsaklik a hangja. Sose látott könnyek. A fiúk hirtelen lesznek némák.
Bekopogott a házba, mert beköltöztek már. Egy melóst várt, ahogy ígérték.
Fiatal nő nyitott helyette ajtót. Sülthurka szagba lépett, fűszeres volt.
Az előtér egyszemélyes, csak állt a rezsó tövében. Babakocsit vett észre bent, az nem lehet.
Hogy kerülne ide egy gyerek. Két kicsi lány totyogott elő.
Hullámos-szőkék, tiszta, üde, rózsaszín kabátban. Ikreknek hitte őket elsőre.
A férfi dzsekiben ült az ágyon a kislányok mögött. Jobbról rácsos ágy, balról polc.
Közöttük lapjával lehet elférni. Villanyrezsó melegít a sülthurka alatt. Más nem. Nyári lak, nincs kémény.
Csinál a főnök, ha nem lesz fagy, ha lesz, akkor tavasszal.
A kútban van víz. Veszélyes lehet. Majd körbebugyolálják a csapot.
Villany is van. Toll nincs aláírni. De milyen jó volna egy kutya.
Apánk mesél. Szemet töröl. A szoba nem kitörölhető, a hideg, a kisgyerekek.
Holnap odamegy. Gyűjtsek ruhát. Játékot. Plédet. Bármit.
Visz kutyát. Teste meleget ad majd a kicsiknek. Karácsonyeste legalább.
A fiúk lefekvés után egyenként szállingóznak le hozzánk.
Vigyünk nekik hatalmas ballonban vizet. Ha elfogy, cseréljük frissre.
Vigyünk babot, krumplit és csokit. Spáros, kész brassói pecsenyét.
A legnagyobbnál hősugárzó fűti a szobát. Vigyük el azt, neki elég a meleg, ami lentről fölszáll.
Süt majd süteményt is vizsga után.
Süvít a szél. A faház körül zúgnak a fenyőfák.