Általános

Szemtelen

Úgy volt, hogy látni fogok.

Negyven évig nem láttam. Eleinte azt hitték, biztos az inkubátor. Oxigén, ilyesmi, nem volt elég. Vagy túl sok volt, attól romlott el ennyire. Aztán ahogy jöttek a fiak, ők is ugyanígy lettek, pedig oxigéndilemma semmi. Viszem, viszik tovább, távoli örökség, hibáztatni nincs kit.

Sokáig azt mondtam, soha, kizárt a lézer. Mikor nem láttam már távolra, közelre meg pláne, plusz a monovision kontaktlencse ötlet a praxisban nem vált be, végképp elegem lett. Cserélgetni feszt a mindenféle szemüvegeket.

Vágás nélkül megvan, egy huszárvágás, hát mégis bevállaltam. Öt-öt perc mindkét szem, micsoda oázis. Nem volt azért ennyire könnyű, ment a dilemma, de elszántam magam. Vettem is menten egy napszemüveget, kiadták, hogy vegyek.

Moszkvai asztrológusok szerint május huszonöttől egy hónapig, június közepén különösképp, elég ócska időszakot élek. Átvariáltam hát a napot, mert azt is mondják, ötödikén nyílik egy ablak, akkor csinálhatok bármit, jó eséllyel majd rendben megy. A lényeg, elég messze legyek hajnal öttől, így lett a dátumom fél egy.

Szépen készültem rá, élére volt állítva minden, olyan hibátlanul simán. Körmöket vágtam szakmányban, gombot varrtam, amit sose szoktam. Átpakoltam az összes szekrényt. Készítettem dupla adag ételt, leves, diós guba, nehogy éhezzenek. A mélyhűtőben is rögzítettem fejben, mi merre, ha esetleg hazatérve nem látnék precízen. Fészekraktam, mintha szülni indulnék.

Időben érkezem, nem sietem el. Lazán ásványvizet iszom. Megkapom a beleegyező nyilatkozatot. Három oldal. Végigolvasom, hiába szólnak közbe, hogy indulhatok. Nincs garancia a műtét teljes sikerére … nyilván … káprázás, ingadozó látásélesség … oké … előfordulhat túlkorrekció, szükségessé teheti a szemüveg állandó viselését … hát jó … nem érzem ugyanolyan élesnek éjjel … sebaj … szemhéjak megereszkedését felgyorsíthatja … pffff, a francba … szaruhártya felszíne szabálytalanná lehet … na, ne … akár súlyos látásromlás vagy látásvesztés is előfordulhat … és ez a 21 pontból még csak a 19. Nem.

Nem, és hazajövök. Akkor azt hiszem, jól döntök, elképzelhetetlen másként. Nem egyszerű pánik ez. Még inkább düh, hogy átvertek. Megkérdeztem direkt előtte, a látás, úgy amblokk rámehet-e. Dehogy, kedves Rita, ilyenről szó sem lehet. Most meg azt mondják, megértettem, huszonegyszer kell megértenem.

Mindenki lefeküdt, egyedül vagyok, és arra gondolok, az volt a terv, hogy mostanra jól látok. Annyira bátornak éreztem magam. Olyan büszke voltam, hogy végre csinálok valami rohadt nagy dolgot, illetve csinálnak velem. Azt hittem kapok vissza abból a vaksi negyven évből valamit. Hogy végre hozzáér a szél a szememhez.

Velem nem történik csoda. Ne akarjak térdet, szemet másikat. Persze azóta se hagy, nincs nyugtom tőle. Ketrec mögül néztem az elmúlt négyötöd életben. Jobbra, balra, alul, felül hol vékony arany, hol sötétkék, most meg meggypiros sáv. Szabadulni volna jó tőle.

Mintha gyerek nélkül jöttem volna haza a kórházból. Öröm nélkül jöttem. Napok telnek el, feszít a hiány. Azt mondják, minek olvastam el, hagytam volna a fenébe, egy sima Algopyrin betegtájékoztatóját se analizálom, pedig ott is van mi minden.

Helyre kell valamit billentenem, ha már a szememet nem. Ami ugyanúgy a gyerekkor óta kísért. Madárfóbia. Fel kell számolni, hogy jobb legyek.

Volt egy aranyszínű kalitkám. Nem tudtam otthagyni az utcán. Kitették, mert tönkrement az alja, tálca nélkül nekik semmit sem ért. Valódi viktoriánus, gondoltam, teszek bele virágot. Üresen állt mostanáig, keresettnek tűnt benne a virág.

Fiammal délelőtt vettünk egy papagájt. Nem sárga, nem zöld, egyáltalában nem neon. A fehér tetszett csöpp halványkékkel, mikor a tizenötből megláttam ezt. Halványak voltak a színei, kolibri-türkiz, sápadtsárga, tokánál két apró lila pehely. Kedves arca volt a lényeg.

Néha már be merek nyúlni hozzá. Kirántom a kezem, ha repülni kezd. Viszont tisztán látom, ahogy sandán rám néz, látom, ahogy fölborzolja magát, látom, ahogy fürdik a vizében. A tökéletes szemet érdemes volt veszni hagyni, mert ugyan papagáj, és nem veréb, de legalább jobban megértem Tandorit.

Leave a Reply

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.