január | 2012 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2012 január

Málik Roland –

Az első dolog a nevem, a második azoknak a szeme, a harmadik egy gondolat: hamarosan meghalok, nem fogok meghalni. Hamarosan meghalok nem fogok meghalni hamarosan meghalok nem fogok meghalni hamarosan – térdig ér a víz (…) hamarosan meghalok nem fogok meghalni hamarosan meghalok nem fogok meghalni hamarosan meghalok – a hullámok körös-körül mindenütt, nem szabad [...]


2 hozzászólás

S nekem, ki tegnap hetyke táncot lejték,
Jég most szivemen s arcomon verejték.


Itt szólhat hozzá

masé

1. törölközőt nem lehet, a kopott frottírt, szélén pár kínai nefelejcs, nem lehet otthagyni véresen, papírt terítesz alám, mint a nőgyógyász, ha elfelejti letakarni a műbőrt az előző páciens után, illetve mégsem úgy, mert ő rám szól, te szó nélkül emelsz meg. 2. nedves ánégyesekkel borítasz, összeérnek a lapok, megigazítod, ahol szétcsúszik a lélegzés miatt, [...]


Itt szólhat hozzá

Sok fehér babáim, fehér babáim, fehér babák

Kimegyek a domboldalba-baba, Készítem a hógolyókat én! Ez a kis illúzió… Egy illúzió… Egy olcsó kis illúzió… Trafikból néz reánk, mosolyog meztelenül Szeretem a szemed színét De nem tudom a neved se még Ébredj alvóbaba, elbutít az álom Ébredj alvóbaba, játszadozz az ágyon Az ózonlyukat megfoltozni nem lehet az én babám a napra már nem [...]


Itt szólhat hozzá