május | 2013 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2013 május

Erre nyitok – erre zárok
/szabadkai párhuzamok/

“Apa: Az életet nem lehet becsapni. Csáth: Boldog akarok lenni! Utolsó Vendég: Jaj de szép idő van! Anya: Találkozunk a végtelenben! Kosztolányi: Jaj, ne.” /Esterházy Péter: A kitömött hattyú/


2 hozzászólás

Énekelj!

Kiteszek magam elé egy kezet. Combon keresztbe tett csuklók, mindkettőn karkötő, fém és nemez. Csak az egyik kéz látszik teljesen, a másik egy papírlapot tart. Nem papírlap, vékonyka füzet pontosan felülről fényképezve. A mutatóujj a hüvelykujjhoz ér, keresi, hogy mit piszkálhat fel, amit aztán megint lerág. Látom a nyálad, körömfélholdon csillog, nehogy letöröld. Tavasz van, [...]


Itt szólhat hozzá

Férfi, nő, semmi

Unalmas futni. Kell találni valamit, figyelni valami másra. Van, akiből zsinórok lógnak, egyenesen beműszerezik magukat futáshoz, mindenféle mérő és lejátszók. Zene, de van, aki közben nyelvet tanul, megy a fülébe az angol, fut, és mire vége, megvan egy leckével. Ha sokat fut, megvan kettő. Unalmas futni, dögunalom, meg fárasztó is. Hajnalban pláne, nincs senki az [...]


Itt szólhat hozzá

BKVkék éjben trolipiros álmok

“Asztalon áll, és sohase józan, elvarázsolt furcsa sztár. Lyuk a lelkén, a lelke telkén, aranykehely és papírpohár. Trolibusz jön, a szeme ragyog, leszállni róla nem tudok Megmagyarázhatatlan gondolat, a tudat alatt.” /Legát Tibor: Asztalon áll/ “ “keress egy kapitányt festett jelzőbójákat a várhoz meg sereget meg királykisasszonyt tízéves- már megesett és pattanásos hajadont a papír [...]


Itt szólhat hozzá