március | 2018 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2018 március

Ötszáz, bizony. Dalolva ment.

Mottóval kezdek. Valaki, aki már akkor is fontos volt nekem, amikor dühített. Arany, lásd fent. Másvalaki pedig úgy beszél, rátalálok benne mindig arra a kicsike érzésre. Illeszkedik szépen, mintha direkt elmondani akarná helyettem. Ha most abbahagynám, ennél a két sornál akkor se kéne több. Fölemeli mindazt, ami itt történt, a lényeget mutatja meg. Különben pedig […]


1 hozzászólás

mindenféle márciusok

itt ez az ócska, üres felület, villogó fekete pálcika húz maga után fekete szavakat, ettől nem lehet jól lenni, ettől nem lehet sehogy. egyszerűbb volt régen, amikor még éltek aranyhalak. a legrémisztőbb, igen, a fehér lap, amint arra vár, hogy teleírják. (a fehér mező a monitoron, ami ugyanarra vár.) a betöltését várja, leginkább a peano-görbét, […]


Itt szólhat hozzá

Zug, az egy hely

Rabul ejtett egyszer egy, talán két levél. Pedig csak pár rövid bekezdés. Misszilis, fogom rá, hogy elterelődjön a figyelem arról, hogy magánlevél. Nem fiktív és a legkevésbé sem nyilvános. A felismerhetetlenségig kell megszabni ezért. A vendéglakások egyikében ülök, középkori kolostor oldalszárnyában. Igen szép, munkálkodni benne kitűnő, haladni ideális. A város gyönyörű, hegyoldal, tópart. Egy kicsit […]


Itt szólhat hozzá

Gondolatban elbúcsúzni

Szabó Magda 100 volt, ő meg épp 10 éve, hogy nincs nekünk. Fordítva szokás, születésnapon az ajándékozás. Most mégis muszáj adni, indulhat akár így is egy hagyomány. Ha kérne, könyvet kérne, semmi mást, folyton Szabó Magdát, hiába volt meg neki majd az összes első kiadás. De kellett mellé az új, ropogós borító, szép betűk, frisspapír-illat, […]


Itt szólhat hozzá
  • Oldalak

  • Fotóalbum

  • Levél

  • Keresés