február | 2017 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2017 február

Kútba esett sztori

Jamie kapcsolódott furán egy könyvhöz. Nem a csodalámás gyerek, ahhoz sose volt közöm, hanem a másik, aki folyton főz és selypeg. Vannak neki tudniillik békái, egészen pontosan varangy. Kútra emlékeztem, oda hajigálta őket. Yorkshire pudingba a kis kolbászokat. Megcsináltam egyszer, de nem illett egymáshoz puffancs meg a Tüzes Tóalmási. A magyar-angol meccset ezúttal mi nyertük, [...]


Itt szólhat hozzá

Cívis felhők alatt

Szemembe szúrtak Borbély Szilárdnak Megmentett egy férfi. Először azt hittem, magával visz, Éreztem, hogy kezével, Száraz, rebbenő kézzel húzni kezd. Sosem értem a testéhez. Mint mikor a szántás szélén, Nyáron, pisilni mész, Nyugodt voltam, csak néztem, Ahogy kukorica fölött a naplementét. Oda nem illő nyugalommal. Néztem az arcát, a szemüveget, Ahol a szár halántéknál a [...]


Itt szólhat hozzá

Zéróesztendő

A kéményestől pálinkát kapott a férjem. Szőlő, mondja, még véletlen se törköly, a színe ne tévesszen meg. Nem iszom, úgyhogy engem akár megtéveszthet. Az árukapcsolás, ami lenyűgöz. Kiderült ugyanis, a kéményes emellett még vadász is. Telefonjába ezért a férjem kéményesvadászként mentette el, az egyszerűbb, mint a Tamás. Férjem alapvetően vadász, hát majd magával viszi vendégnek, [...]


Itt szólhat hozzá

Tán boldog Észak

“There is no end. There is no beginning. There is only the infinite passion of life.” ― Federico Fellini Szeptember közepére összepakoltuk a házat. Hatvanötig jutottunk dobozszámolásban. Ment minden simán, tűntek el szépen a holmik, süllyedtek felidézhetetlen mélyre. Alig kell elöl hagyni valamit, nagyjából két hétnyi cucc elég, merthogy szeptember végén már ott nyílnak nekünk [...]


Itt szólhat hozzá