május | 2019 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2019 május

Kis

Ha kiss, úgy még érthető volna. Keep it simple, stupid. Pedig ha tudnád, mennyire nulla. Szájhoz ér egy másik, érzed a kávét. Nyúlós mandulatejhab. Párizsis zsömlét. Vaj és zsömle és kígyóuborka. Vagy csak az ideges, éhes szaga. A sűrű nyálé. Semmi egy dolog, amiről azt hiszed, mekkora ügy. Semmivé lesz, ha most még ott dübörög [...]


Itt szólhat hozzá

Egy czitrom hajával

Kerülünk egyet, körbe a várost. Mindenkit kiszórunk, legalább egy óránk legyen kizárólag ketten. Anyu meg én. Nincs semmi cél, megyünk, mintha sétálnánk az esőben. Néha megállok, kifényképezek a lehúzott ablakon, és indulunk tovább. Csak épp kattintok egyet, nem úgy, mint máskor, hogy csinálok százat. Most tényleg a pillanat kell. Vezetek, mögöttem jönnek, nem tökölhetek. A [...]


Itt szólhat hozzá

Barackfa virága

Annyira bonyolult. Eleve hozzáfogni rázós. Simább, ha magammal kezdem. Szörnyen macerás egy klán vagyunk mi, anyák. Teszem fel az egyiket. Középső gyerek, de akármelyik lehet. Megbeszéljük szépen, elmegyek érte, suli, kis arborétumozás, virágzó palánták, hopp, és ráadásul vásár, micsoda remek péntek délután. Ezen nyúz régen, nyüstöl, hogy vegyünk palántát. Előtte majd seggére csapunk egy marha [...]


Itt szólhat hozzá