Havonkénti archívum: 2015 november
Az Örökké-valóságon át hajtani
Egy elutazás. Legszínesebb verzió.
“Én minden tavaszomat a napnyugtákból merítem.” “– Ó, Mr. Warren, milyen boldogító a zoknija! – Boldog vagyok, hogy tetszik magának – szólt a költő, és merengve szemlélte a lábát. – Úgy rémlik, sokkal fehérebb lett, amióta felkelt a hold.” “Átvette a virágot, és aztán hallottam … mert az ajtó nem volt egészen becsukva … hallottam, […]
Kifeküdni jóízűn a rétre
és más fotók nyári albuma
Muszáj volt letörölni mindent a kártyáról, szükségem volt helyre. Toltam, halasztottam hetek óta, nem móka, meló végigszasszerolni ezerhatszáznyolc fotót. Oké, az én hibám. Ha megtetszik egy táj, csinálok róla százat. Egyetlen nyurga kis árnyékból ötven lesz. Fogalom a Portsmouth-i répatorta, az ízérzékelés csimborasszója, ha eltekintünk a terrorelhárítás körüli cécótól. Amennyiben azonban ettől a gyomor összeugrana, […]
NZ. Mint egy elutazás. Leghosszabb verzió.
„alig ellestem, már tovább is adom” /Tandori Dezső: Seurat: Külváros/ Azt mondtad, hogy birkát fogunk őrizni. Illetve inkább te, ez igazán férfias dolog. Addig én majd főzök valamit. A Sörikében ülünk, alkoholos filc lenne a legjobb átírni a coca-colás molinón Csőrikévé. Elkapta végül valaha is az a köcsög macska? Vagy csak ő szopatta folyton a […]
Repülni tanít
Adja magát, hogy ott kezdjem, azon a meleg, őszi napon, amikor hiába november, a kórteremben sarkig ablakot nyit az ember, hogy aztán papucs nélkül üldögéljen az ágy szélén. A napon, ami azért hat, mert peinlich lett volna november hetedikén születni, mondom én, az április négy, bár ha most döntök, hét, és ráerősítek a többi gyerekkel […]