november | 2013 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2013 november

Bulgakov-remix

Ismertem egy férfit, aki tengerparti narancsligetek helyett Pomázon bérelt szobát egy kis kertes ház alagsorában. Ahonnan elindult, ott hóvihar tombolt. Kóbor kutya szaladt a lába közé; megijedt tőle, és átszaladt az utca túlsó oldalára. A hideg és a félelem állandóan útitársául szegődött, valósággal megtébolyította. Nem volt hová mennie. Addigra már rég lemondott a nevéről, mint [...]


1 hozzászólás

Hadd legyek a te kutyád!

A kutya úgy, ahogy van, kimaradt. Nem a régről beszélek, amikor volt tacskóm meg pulim. Azt írtam róluk egyszer valami versszerű szövegbe, hogy volt egy zsemleszínű tacskóm. A neve, Mucur, nem jelent semmit. Történtek vele szomorú dolgok. A helyére apám kis, fekete tacskót hozott. Mütyürnek hívtam, hogy legalább a nevük hasonlítson. Nem szerettem, csak sétáltatni, [...]


Itt szólhat hozzá

Fiúk a Mjóboku Gompa Hegyről

Már alig várom, hogy nevelhesselek. Szeretnék egy pézsmatulok-szőrrel bélelt bakancsot. Siófok a jövő, Boldogkőváralja a múlt, Óvár az olyan közepes. Én vagyok James Bond, ő is ingben öldököl. Nem csókolózom veled, mert lazább lett a szeretet. Képzeld el, hogy olyan ember vagy a Mjóboku Gompa Hegyen, aki már ezer éve él. Utálom a vaxot, mondjuk [...]


Itt szólhat hozzá

Elég sok szürke

Mondom, öregszem. De nem ám csak úgy mondom, ahogy szokták, huncut mosoly, kis döccenés, félig se komoly, ennek meg van ágyazva rendesen. Először nem tudtam, mi a baj velem. Szokvány nyűgösködésnek tűnt, nem akarom így, és így se, másképp meg kizárt. Vegyünk példának egy elutazást. Mindenki együtt, akinek kell, az idő remek, útvonal megtervezve. És [...]


2 hozzászólás