szeptember | 2011 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2011 szeptember

Feltárom a legbelső

részeit, a táskám cipzáros, kapcsos, minden zsebét átkutatom, benyúlok a szakadásokba, tépelődöm, hogy hova lett, hova a fenébe tűnhetett az a cetli, amit szerettem volna elrejteni, egy kis sárga öntapadós, Kezek, alant is, ennyi volt ráírva, más tényleg semmi, keresem, nincs meg, még az is lehet, hogy mint templomi ostya a nyelven, úgy oldódott fel [...]


Itt szólhat hozzá

egy pár beszéd

“- Ha valaki meg akarna késelni, mit csinálnál? – Lelőném. – Ha valaki megerőszakolna, elölről és hátulról, és kényszerítene rá, hogy az összes ondóját lenyeljem, mit csinálnál? – Lelőném. – Ha valaki nagyon megbántana, annyira, hogy ezer év alatt se tudnám elfelejteni, mit csinálnál? – Lelőném. – Semmit, ahogy mondom, semmit sem várok az élettől, [...]


Itt szólhat hozzá

Tényleg nem néz ki hatvannak

Még a délutáni fényben csinálok képet a nekem szánt szoborról. A Gardenig eltévedünk párszor, de tökmindegy. Mindenki mond magáról valamit plusz név. Á.A. vagyok, egy vodkát hozzá’! Történetek. Kiszorultam a kanapéra, de visszanyaltam magam. Eszünk kacsát meg csülökpörköltet. Meg tejespitét. Tocsog. Gundel-palacsintát. Az is. Jó. Aztán megint kacsát. Aztán hideg pörköltet. Pite. Szőlő. Tullamore Dew. [...]


6 hozzászólás

Emlékek, kicsi ólomkatonák

Ma a legkisebb gyerekem ágyáról is lekerült a védőkorlát. Kategóriák: lezár, kiszolgáltat, felkínál, enged.


Itt szólhat hozzá