Havonkénti archívum: 2013 június
Komszomolka könnye
Mottó: A világon minden lassan és tévutakon halad előre, nehogy elbízza magát az ember, legyen csak szomorú és elveszett. Bánatos szemű orosz költőként konferáltam fel az óvodában anno, vigyázat, itt dúlni fog a lélek, és igazam lett. Dúlt, közben meg ült, mindig volt baja. Ha kérdezted, mégis úgy tűnt, mint aki elégedett. Búzavirágkék derengéssel nézett, […]
A tengerpartra kifekszik a tenger
Jön a telefon az Ernstből. Nem telefon persze, csak képletesen, hogy menjek felolvasni. Kiállítás nyílik, arról beszélgetni. Előtte végignézem az egészet. Egy teljes napra vágyom, sok napra, bezárkózni oda, és csak ülni, állni, lenni a képek és szobrok előtt. Az életed van mindben, az én életem valahogy így. „Volt egyszer egy tenger, hullámzott, ahogy hullámoznak […]
Meddig őrzi majd a melegemet?
J.K.-nek és J.K.-nak És egyszer csak megbillen minden. Volt az a libikóka régen a játszótéren, alul egy félkör, fölül sima négyzet, széles terpeszben kell állni rajta, döntögetni jobbra-balra. Egyensúlyozol, semmi ügy megmaradni egy libikókán. Hogy felborulna, képtelenség, nekünk azt mondták, tartja valami középtájt. Ez egy ilyesféle játék. Kicsit nehezített terep, nem kezdő egyes pálya, inkább […]
Páran összejöttünk
Halászlét csakis a Kiskőrössyben! Volt ugyan vita ekörül mindig, hogy melyik legyen, a Szegedi játszott még vele szemben, valaki állítja, hogy az Algyői, errefelé vérre megy a halászléügy. Meg a hamburger is, egyik szerint rettenet volt, másik szerint pedig a sarki óriáshamburger volt az igazi, kölökfejnyi buci, folyik ki belőle a cucc, cipők orrán köményes […]