november | 2018 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2018 november

Gyerekmedence őszi délután

Mert a Kahlo-t muszáj, azért ment a kettő egymás után. Szívem szerint leléptem volna már a londoniak után. Teli voltam velük, megtöltöttek csurig a lágy, különös-szép képek. Vagy kemények, durvák, nem érdekes, feldobtak, bennük tükröződtem, belém maszatolódott mind. A Kahlo-t muszáj, de így hiba volt, a sorrenden lélekben fordítok, a két táborból oda tartozom, aki [...]


Itt szólhat hozzá

Ág-bogak

A haja minden képen még sötét. Az előbb ezeket lapozta, helyszínek szerint stószokba rakta, aztán az egészet be egy nagy költöztetődobozba. Most a kezében van egy kisbaba. Mintha nem az övé volna, nem lehet az övé ekkora gyerek, ráadásul nem akar semmit, nyűgösködik, kúszna el, mikor leülteti, így utazni kész gyötrelem. A pultos nő segít, [...]


Itt szólhat hozzá