október | 2013 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2013 október

Megfoszt

3. -talan elmaradt minden, aminek ilyenkor kéne, hogy legyen, leuraljon, eldöntsön, szedjen szanaszéjjel, cincálja a lelkedet, a testedet, nincs más, csak kusza erek a szemben, szép képek, csodálatos képek lökik tele vérrel, minden elmaradt, a te rohadt geci, megszámolhatatlan hívás plusz még több sms, fájdalmas posztok a facebookon, keresem, várom, fölkészülök, mit fogok hazudni, miért [...]


Itt szólhat hozzá

Pezsgő nevetését hallod

Állj meg egy kerítés előtt, és nézz rajta keresztül. Ott van a ház belül, és ha szerencséd van, nincsenek tuják az ablak alatt. Látod a konyhát, a nappalit, amikor kint már sötétedik. Ha nem látsz be, mert sűrű a bokor, lépd át a kerítést, és merészkedj közel. A szomszéd kutya akkor is ugat, ha csak [...]


Itt szólhat hozzá

A legegyszerűbb képlet

Úgy ennék valamit. Keresgélek. Nézem a hűtőben, hűvös. Csoki, édes. Banán, tömzsi. Lődörgök, konyha, spejz, semmire nem lehet rástartolni. Iszom vizet. De mégis inkább ennék. Van krumplim. Egy csinos kis karfiol. Csokor répa, tényleg csokor, postásgumi és levélkék. Spenótpürékocka. Hagymavariációk. Sok hülye zöldség. Kéne valamit enni. Nem főzni, enni. Prompt. A kávé prompt van, de [...]


Itt szólhat hozzá

Harminc perc a napsütötte sávban

Terápiázok. Nem tudom, meddig fog tartani, bizonyos dolgokban kitartó vagyok. Máskor meg gondolok egyet, jó lesz, véghezviszem, és egyszer csak megszakad. Nem fogom másra, én szúrom el. Leírni ilyesmit kétélű fegyver. Egyfelől fegyver, másfelől esély. Van bennem valami rossz érzés, sejtés vagy gyanú, nem tud róla senki, kimondom, onnantól létezik. Ha viszont erőst elhatározom, jobb [...]


Itt szólhat hozzá