július | 2014 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2014 július

Csuklóm körül talált karperec

Angolkisasszonyok Magyarázkodni kezdenék magamnak épp, és csodálkozom, hogy nem megy úgy, ahogy szeretném. Pedig elvonultam egy kellően hűvös szobába, ahová a hangok csak dallamukban szűrődnek fel. Figyeltem, mikor hagyják abba a lepkegyűjtést. Egy rímes mondat után rímtelen következett, Robert De Niro ma hetvenéves lett. Hallottam a kutyát, ahogy a kerítésen vakarja magát, és hogy az [...]


Itt szólhat hozzá

Márványintarziás napok

Paperblanks, három éve vettem a Nyugatinál. Sokat lamentáltam akkoriban a naplókon. Tömzsi vagy karcsú, a lapok sárgán vagy vakfehéren szebbek, a borító pedig tobzódjon selyemben, vagy legyen simán egy nyirkos tapintású, fekete Moleskine. Mikor végigsimítottam a gyöngyházfényű berakásokon, nem volt kérdés, hogy ezt választom. Az első mondat egy rohadt hideg fülkéből való, hajnali zónázón Ceglédről [...]


3 hozzászólás

Skoda, smarni, búbánat

Elutazom egy hétre. Meccseknek vége, fiúk szabadok, semmi görcs, hogy miről maradunk le. Nyár van, utazik mindenki, ahova tud. Vagy ahova szeretne. Nyár, mi az, ami adja magát elsőre. Tiszakécske. Forró bőrön a naptej ott kezdődik el. Megérzem a szagát, Hawaiian Tropic, tömény kókusz, bekúszik a Tisza, bárhol vagyok. Ez már a nyolcvanas évek, aranyárban [...]


Itt szólhat hozzá

Négyszemközt

Fura, hogy eddig nem vettem észre, pedig olyan nyilvánvaló volt a jelenléte. Mindennapi. Egyszer elirigyeltem a zsákját, legfeljebb ennyi történt. Nem tudom, mi oka volt felütni a fejét pont egy júniusi estén. Olyan kedvesen semmilyen délutánban egy kis Tolsztoj és meggylekváros kenyér. Kizárt, hogy ők idézték volna meg. Marad a régi póló, abban aludtam el, [...]


1 hozzászólás