január | 2014 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2014 január

Ahogy a fába égetett szavak

Valaki megdobott egy történettel. Elég egyszerű, nem történik benne semmi, ez a történet. Nincsenek se képek, se emlékek. Eltűnt minden, mintha sose lett volna gyerekkor. Pár év törlődött magától, a többit lazán kivágta. Egy nagypapát hagyott. Meg egy kemencét, nem is ez a lényeg, hanem a sufni. És benne az öreg. Nincs arca, hangja, csak [...]


2 hozzászólás

Vezeklésképpen

M.A.-nak és L.Z.-nak Nem szeretek játszani. Például a fiúkkal is csak kínok árán matchboxoztam. A társastól kilel a hideg, na jó, a Scrabble, az jöhet. Általában úgy, hogy alakul köré egy csapat, aköré meg csilisbab csokival plusz tequila, vagy csirkemáj szalonnában prosztó. Bármerre járok, hideg fejjel látom, ahogy játszanak. Pláne ha valami burjánzani kezd, épül [...]


Itt szólhat hozzá

elhagytodtól elhagyott

egy magasvasútra kell felkapaszkodnom. nincs út, nincs lépcső, először úgy tűnik, még töltés se. aztán oké, van füves töltés, mászok föl rajta körömcipőben. a lábfejemnél beszorul pár fűcsomó. drapp cipő, illik hozzá a zöld, mintha bojt lenne. állok a sínen, meg se billenek. lelépek, amikor a hangosbeszélő recsegni kezd. szeged, de nem tudom pontosan, lehet, [...]


Itt szólhat hozzá

Az ördög egy foltos kutya

Mottó: “És most – mondta Rol, a mágus -, ha akarod, megidézem neked Casanovát.” /Fellini/ November közepén kutyás szobrokat szedek elő illusztrációképpen, milyen, amikor kutyába vesznek. Az állatok felől közelítem meg, lihegnek, kapkodnak, kiszaggatják a harisnyádat. Teszek hozzá egy szomorú nőt, és belekeverem a végén még a sorsot is. December harminc, megyek Izsákra Jackrussellhunting úrral [...]


Itt szólhat hozzá