május | 2018 | ritaritmia

Havonkénti archívum: 2018 május

Patrick

Sokáig azt se tudta, hogy létezik. Pontosabban már a könyvben feltűnhetett volna, de nem. A film hozta meg az áttörést, ahol pénz híján egy időben szinte alig ettek mást. Likőrt is csináltak belőle, aztán eladták, hátha az jelenti nyomorúságukra a megoldást. Kumquat, azaz kumkvat. Más néven Fortunella, nyilván nem véletlen, valami isten áldotta teremtés. Megint [...]


Itt szólhat hozzá

Összeérő ünnepek, megkerülhetetlen közhelyek

Tavasz a mi szezonunk. Főleg akkor születünk, és páran találunk magunknak kedvünkre való névnapot. Van, hogy a végére annyira összesűrűsödünk, csak győzzük kitalálni, most épp kit ünneplünk. Aki például télen, Mikulás táján stabilan Miklós, hogy legalább évente egyszer második neve is használatban legyen, ilyenkorra kiderül, hogy mégiscsak Nimród. Horizonttámaszték egyterűvel. Miután végigszimatoljuk Óvár környékén az [...]


Itt szólhat hozzá

A virágos gróf, a bolond

Anyukámnak, fiaimnak Nem mintha előtte tudtam volna, mit jelent. Most viszont már megy: Semper Vireo, örökké zöldellek. Vele együtt tanultam meg, ki közvetítette nekünk halálán túl a sírján is, mert a lelke ezzel volt tele: gróf Ambrózy-Migazzi István. A fiúk szerint Jedi arborétumban telt az anyák napjánk. Előtte volt egy alighanem felejthető Dobronak meg orchideák. [...]


Itt szólhat hozzá

Az anyák dolga

Ez a nap más. Nem csak mert fújjuk már a nótát mióta, hanem mert a zsigereinkben, vérünkben dübög. Anyánk van, volt és lesz. Ha picike vagy és ha nagy, mindegy, ez a vasárnap eleve megható. Már reggel sírni kell, még ha nem is köszöntenek meg. Nekem szerencsém van, a négyből egynek csak eszébe jut, ha [...]


Itt szólhat hozzá