Embernek farkasa | ritaritmia

Embernek farkasa

Azt hihetnénk, létezik olyan közeg, amit elkerül mindenféle indulat. Egyszerűen természeténél fogva intakt.

Elég volt abból, hogy ő például akkor is támad, ha kérdezik.

Hogy ő kijelenti, mit gondolsz, pedig nem gondoltad.

Hogy ő a pofádba vágja, ezt csináltad vele, holott előtte ő csinálta meg veled.

Pont ekkor mondod azt, tovább most ne, és kihátrálsz hirtelen. Mindegy, milyen messze, lehet az szóró a faluszélen vagy a konyhán túl egy picike sziget. Nyugi, ez volna a lényeg.

Fogni a puskát vagy a kutyát. Kinek ehhez, kinek ahhoz van gusztusa. Esetleg egyszerre a kettőt. Futólépésben a fák közé. Szükségszerűen találkozik az ember a másik emberrel. Aki szintén lőni vagy sétáltatni készül. Hasonszőrű, ezért tűröd, hogy melléd szegődött.

Beszélni kezd, nem hadonászik. Épp ellenkezőleg, irigylésre méltón nyugodt. Fölötte áll a problémának. Probléma, hova gondolsz.

Itt minden olyan sima. Szép, egyenletes, zúgnak a tölgyek és tutul a dámbika. Arra vigyázni kell, mibe nézel, éjjellátó, hőkamera, felejtsd el, nem vagy jó srác különben. Üljél a lesen, csak úgy egyszerűen. Ja, hogy melyiken, hát ott, ahol a nyiladék van, ja, hogy arra már beírta magát a Karcsi. Sunyi Karcsi megint, a bele úristenit. Amott a vadőr nem kísér. De nem ám, majd szarik kísérgetni bárkit, mikor le lett szavazva. Beleköptek a lelkébe. Emitt az őzsuta bak volt, suta, ha mondom, olvasni tudsz. Föleszik a tökét a vaddisznók.

Ugrándozik körülöttem az a csöpp kutya. Simán megkülönböztetem a farkastól, tesztkérdés pipa A falkán elvérzek, és azon, vajon mit jelent a rangsor. Hogy milyen ösztönöket ismerek, ezen muszáj röhögni, ne már. Mondjak alternatívát azok kielégítésére. Tolsztoj. Fekszik a kutyám, tegyük fel, fülel, míg felolvasok neki. Evés és dugás helyett Sztyepan Arkagyics. Hogy mit jelent a domináns kifejezés, öt férfi közt élek, nem fejtem ki. A megerősítésről csak annyi jut eszembe, könnyű elszúrni, jól csinálni meg nehéz. A trénernél kihúzom a gyufát. Gyufahúzkodás az összes fórumon, vegyünk vagy fogadjunk örökbe kutyát, idegen sose simogassa meg, kabátot húzzunk-e rá, krumplit adni neki kész őrültség, ha rászólsz, bűnöző vagy, és máris vérben forog a párbeszéd.

Egymásba marnak, farkasok. Pedig mehetne vértelen. Hajógyári séta, vadles Bogdása mellett. Nem figyelni másra, mint ahogy fut az a kis whippet. És hogy a kukoricapor északi szelet jelez.


1 hozzászólás
  1. Kiss István szerint:

    Lassacskán a vidéki idill is csak akkor létezik, ha úgy hajtasz át kocsival a megyén, hogy nem szállsz ki, plusz nem ütsz el senkit :-(

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*