olyan új leszek

egészen meleg van, szombat vagy vasárnap, nem emlékszem, nincs rajtam túl sok minden, egy farmer, bordó hosszúujjú póló, semmi felirat és melltartó, csak egy fekete bugyi, arra viszont biztosan emlékszem, hogy fekete volt, elég hamar leveszem, mert nincs sok idő, olyan vagyok, mint a tavasz, szemem csipás az álmoktól, és lucskos a testem, te meg boldog vagy, a lelked ordít, amikor elmegyek, addig megyek, míg lekopik a sár a combomról, és nyugalmasak lesznek a fák, minden ellen celofán véd, mivel semmi sem létezik igazán.