Pókmacskás sziget | ritaritmia

Pókmacskás sziget

Hogy mi az a pókmacska, csak nemrég tudtam meg. Először macskára gondoltam, aztán meg pókra, végül olyasfélére, mint a porcica. Valahogy úgy is van, igen, igazából egyikhez sincs köze.

Élénk színű rajzokkal díszített, hosszú szemölcsökön álló szőrökkel sűrűn borított, nagyobb fajta bundás, tizenhat lábú hernyó – eddig a papmacska. Még Jókai fáin is felbukkan. “Volt Bálvándy úrnak egy … választottja … Ő tisztította meg a csizmákat. Ő szedte le a körtefákról a papmacskákat.”

Most aztán hol és hogyan jön össze a kettő. Kedvenc Óváromtól nem is olyan messze a hernyót keresztelték át papból pókmacskának. Csuda egy világ ez, a csöndben kárókatonák, kócsagok és egerészölyvek, aztán bíbor nenyúljhozzám és levesnek csalán.

Ha sokáig nézed a tájat, vagy épp első pillanatra, kijön belőle más is, mint macska. Mész át a millió hidacskán, főleg, ha egyedül, nincs ki megbolygasson, akkor látsz bizony pár elég furát. Ha többet akarsz megtudni magadról, csak lődörögj. Komplettül Rorschach az egész Szigetköz.


Itt szólhat hozzá

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*