Feltárom a legbelső | ritaritmia

Feltárom a legbelső

részeit, a táskám cipzáros, kapcsos, minden zsebét átkutatom, benyúlok a szakadásokba, tépelődöm, hogy hova lett, hova a fenébe tűnhetett az a cetli, amit szerettem volna elrejteni, egy kis sárga öntapadós, Kezek, alant is, ennyi volt ráírva, más tényleg semmi, keresem, nincs meg, még az is lehet, hogy mint templomi ostya a nyelven, úgy oldódott fel bennem.


Itt szólhat hozzá

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*