… 3 … 2 … 1 | ritaritmia

… 3 … 2 … 1

A visszaszámoláson túl vagyunk. Nekik ó, , ami nekünk még egy lauf hét volt. A V-nél pukkant a startpisztoly. Hamisítatlan nyárnak indul, harminc fokban főhet a fejünk duplán, hogy zökkenőmentessé tegyük az átállást. Legalábbis a magunk számára, mert az a kicsike másik fél simán csúszik bele a jóvilágba. Június 15. tehát nem csupán egy dátum. Azt jelenti, ha van otthon egy szemernyi kiskorú, hogy az onnantól otthon van visszavonhatatlan. És hidd el, nem azért, hogy lecke híján most majd szépecskén ellegyen, megkérdezze esetleg, hogy miben segítsen, és maga után folyton rendet vágjon. Momentán kezdődik csak igazán a káosz.

Még leléptem egy utolsót büntetlenül a TérTáncra hideg, esőbe fordult délutánban. Kezdésre a téren egyszeriben megváltozott minden. Szürreális volt a köröskörül harsogó Bernstein a semmiből nem következő napsütéssel, benne sok, egyforma pólós, táncoló gyerek. Különös a hűvösfehér fény, annyira éles és északi, veszettül kék ég kontrasztja háttérül, hogy lehetnénk akár Péterváron vagy Stockholm főterén. Nem cibál a szél, csak fújja a hajakat szépen egyfelé. Különbözünk és hasonlítunk egyszerre: csupa drapp kartonhokedlin legókocka-színű embereket bűvöl el először vagy megannyiszor a West Side Story.

Hétfőtől beindul nálunk a tematikus szünet. Nagy divatja van annak mostanában, nyakló nélkül mindent tematizálni, hát miért ne lehetne épp a szünetet. Házakkal érdemes kezdeni, jó lesz bemelegítésnek. Kéznél is van, nem kell megszakadni bele, ingyen is van, nem merül le rögtön a keret, eléggé attraktív, ha ügyesen csinálod. Nem kell hozzá más, elég egy mobil, akárki mobilja. Sétálni, csak azt kell hozzá. Mászkálni ott, ahol vagy, és nézgelődni szaporán. Keresni valami szokatlant, falon rőtvöröset, deformált csatornát, szárnyaszegett angyalt, börtönszerű kaput.

Lehet pont fordítva, rámenni a szimmetriára. Találni olyat, ami ismétlődik, amiből egymás után sok van, aminél ha a középre állsz, tükörképe lesz egyik a másiknak. Fotózol, katt, de ezzel nincs vége. Életkor függvénye, hogy folytatod tovább. Különbségkereső túl egyszerű volna, mondjuk helyette lehet összeszedni az összes egyformát, majd kicserélni szépen a tegnapi mindenfélére. Pár napot el lehet ütni ilyesmivel, aztán muszáj lesz váltani. Jöjjön az új téma, mondatokért feltúrni a házat. Adott egy könyvespolc, nippek mögött zsúfolásig könyvek, keress meg tízben tíz idézetet. Olvasni tudnak, keresgéljenek csak, nehezítésképpen mehet az egész polc. Pluszpont a porrongy meg a Pronto, ha érted, mire gondolok.

A lufik persze hipp-hopp kidurrannak, de ha szerencséd van, lassan száll el belőlük a szufla. Még nagyobb a mázli, ha addigra együtt ketyeg velük a te szabadságod, és nyakig benne lehetsz a Nagy Vakításban. Most pláne lehetsz lusta, bocsánatos. Nem mindenki őrjöng a nyári tengerért, vagy őrjöng, de perpill nem az a legfőbb cél, mert azt az eddig volt célok apránként megették. Hanem mondjuk Surány vagy sag schon, Magyaróvár. Hál istennek a gyerek jellemzően olyan, bármiféle Párizst elcserél egy jófajta vidéki padlásra. Adj a kezébe egy nyársat levezetésképpen, rajta szalonna, legfeljebb marshmallow, pöpec kis tábortűz, és máris megvetted kilóra.

Vagy mit szólsz, legyen egy horgászbot, nyerhetsz vele napi három óra nyugtot. Ha bekapja a horgot, és rákattan, van ott azzal annyi szöszmöt, a végén örülsz, mire hazaráncigálod. Csak az húzós, amíg belerázódsz. Elindultam én a fiúkkal nagy vígan az Omszki tóra, lett egy spontán spanunk, menjünk bátran, mondta, jegyünk nincs, hát nem gond. Az idilli öböl is harc nélkül meglett, haránt egy nádas ráadásképpen. Jöhet a bot – itt kicsit elakadtam – egy orsó damil kifogott rajtam. Később egy Feri bácsi szivárgott mellénk, ő mentett meg a komplett kudarctól. Bedobásnál aznap nem jutottunk tovább, azóta a csontikhoz is hozzá merünk érni. Ugyan a halbogrács még messze, nem gond, az is meglesz talán szeptemberre.


Itt szólhat hozzá

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*