ha már szeressük egy mást
Nem indul jól. Nyomom az autópályán konstans a száznegyvenet, közben mögöttem esélyt latolgat a két fickó. Hogy mennyire biztonságos a kocsi, erre kapom föl a fejem a Facebookból, mert eléggé unalmas már ez a sok győri lehajtó. Nézzem az utat inkább, hát nézem, jó, főleg a táblákat az út mentén. Micsoda hülyeség, Az élettárs életet menthet, óriáshirdetésen egy homályos kép. Erre azt mondják, innentől tényleg mindegy, akár mehet a Facebook is nyugodtan, tudniillik éleslátás volt a plakátra nyomtatva tisztán és olvashatóan.
Jól indul, mert amikor mindenki mást mond, hogy mi miatt késünk párszor fél órát, beugrik helyettünk a következő program. Idén a művházas kérdések lett a nyerő, Czinki Feri dobja a köztudatba, hogy aztán mindenki éljen is vele, min dolgozol az utóbbi időben, a ráadás meg az, hogy mikor kezdtél írni, és miért. Szoft szocreálba fordul az este, szebb napokat látott betonplaccon kopott-zöld sörasztalokra svédasztal-acélküblikben kipakolva a wokzöldség.
Nem jól indul a másnap, hiába csinálok úgy reggelinél, mintha az asztal az ő asztaluk lenne, Lovasi nem ül mellém. Igaza van, tényleg, ha túl közel jön, még léket bír kapni a varázsbuborék. A sátorban ebédre zsömléket kenünk, tévépaprikától nő a komfortfokozat. Garaczi puliszkáról és Lizáról mesél, slambucfelhők gyűlnek észak felől. Az alma ciderből sok volna két és fél deci, elég lesz egy sovány pohárnyi, neked úgyis olyan kicsi az űrtartalmad.
Jól indul a péntek, Petrencével indul, Rózsi, lökníd béjja traktórt. Előtte keresem az ánégyest, rajta pár kérdés meg a kedvenc baba-limerickem, nincs meg. Aztán rájövök, hogy a hátuljára firkáltam fel srévizavé Janus Pannonius Súlyos és kellemetlen kérdése mellé a legfesztiválosabb fényképek sorszámát, majd kidobtam. Megrendít, hogy széttéptem a Varró Danit, de helyrejövök, miután kirakom a puzzle-t, és összecelluxozom.
Lorenzo, a munkanélküli metálzsiráf-ikon zoknipólójában épp elhever, amikor hazaindulok, és mintha valami olyasmit formálna sárga csíkszája, ne aggódj, szőke kislány, jövőre majd, jövőre ziher, hogy veletek ugyanitt.
