Knut király partja | ritaritmia

Knut király partja

Csapatokra vagyunk osztva, ki Francia, Toscana, Dél-Amerika fan, én az anglomán vagyok. Kent, Sussex, Dorset, elég csak a szót hallani, megdobogósodik a szívem, jön az elgyengülés, fül kipirul, és bepárásodik a szem. Egy ragadós sausage-ért ölni tudnék, a crumpetről nem is szólva egy dombok közé rejtett, barnatéglás, aprócska manorban. Sötét, köves konyha, réz gömbkilincsek, a bejárati ajtót rózsa futja körbe, guillotine-ablak fölötte, azon túl egérszín felhők kezdődnek.

Boldogkőváraljáról indulok el. Itt barackfesztivál, tudod, a gönci, amiből a pálinka lesz. Elbűvöl az illat, kajszi, tocsogós, napsárga, nincs, akit ne csapna gyomorszájon tőle a gyerekkor. Nagyanyám kertje, hátul, a boglyák mellett, merő egy göcsört fa, roskadásig gyümölccsel. Sárgabarackot azóta se láttam egy ágon annyit. És annyi gyantát se. A kéreg durva hasítékaiban duzzadt, fényes cseppek. Borostyán, mi úgy tudtuk, az. Medált gyúrtunk belőle, vagy követ a gyűrűre.

Összemosódnak a régi nyarak, az elhagyott saroktelken lehullott szemekből műgonddal főzött lekvár, a tenyérről soha le nem vakarható, koszfogó gyanta és ez a móka, ahol versenyt őrjöngnek a szépszemű purgyékkal az én hibátlanul beolvadó kölykeim. A kacsazsíros barackpitétől, fölfújt ugrálóvártól csak egy lépés a sírkövekkel szórt templomkertecskék, bárányvesék, komlómezők földje. Ahol a sörfőzdéből egyenesen gurítják át a hordókat a Dolphin pubba. Csak egy lépés és két nap, mikor már wealdi agyagon, homokkövön járunk, és a Királyi Növénybarátok Társaságának legpompásabb parkjaiban szopogatunk ujjainkról ecetes chips morzsalékot.

Az Onedin családdal hangolunk, biztos emlékszel. Nekem nyolcévesen szenvedélyem volt a busa, göndörszőke Peter Gilmore. Sirályok és lile szanaszéjjel, Bay Cottage, lehet a meredély felett árapályt fürkészni, egészen Jane Austin. Vagy Hardy, ha pár faluval odébb naplementében Wordsworth-öt olvasol fennhangon. Igazából Chichester a cél, ott fognak várni az unokatestvérek. György-kori házak mentén tanulok meg balosan vezetni, és őrzöm majd az orgonasíp négy gyereket. Hogy írjam össze, mit akarok látni, mondja lelkesen az apjuk. Nem akarok mást, mint a Warner Bros. Studiot bejárni Mr. Potter, stiltont venni Geronimo miatt. Aztán élni, ődöngni és főzni, eredeti Pie and Mash-t húzogatni zsírpapírból hangák közt a nyurga szálú fűben. Időnként fölnézni az égre, és eltöprengeni, kell-e délután a széldzseki.


2 hozzászólás
  1. Anna GÁSPÁR GORDIUS szerint:

    Drága Rita és a többiek, Matyi unokám épp most jött meg onnan, ahol vagytok. Aztán tessék megnézni Arthur király kerekded asztalát és a TOR-t, he? Ezer ölelés, jöjjön a további bejegyezések áradata…Anna

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*