Nézzük meg azt a tíz évet. Még épp az ölembe férsz. | ritaritmia

Nézzük meg azt a tíz évet. Még épp az ölembe férsz.

Nem éreztem akkor semmit.

***

Erre nem emlékszem, nem olyan jó a memóriám nekem.

***

Tudtam ám huncut is lenni.

***

Olyan, mintha egy idegent látnék.

***

Szárított banánt ettem. Hol is vannak azok a napszemüvegek?

***

Palacsintasütő volt a kardom, a banánturmix meg a kedvencem.

***

Azóta már tudom, hogy a Jägermeister jobb.

***

Kezdődik a vadászösztön.

***

Kapusnak készültem egykor.

***

A naplóírás unalom, a zene, az javított rajta.

***

Virággal elég bájos vagyok.

***

Repülni próbálok a tengeri szélben.

***

Erre azt hittem, hogy repülő, közben meg halászhajó.

***

Magasugrás vacsorához.

***

Na de mi ez az ing?

***

Még a hosszú haj stílusában.

***

8 VOLTam.

***

Csodálkoztam a pénzeimen, hogy mind csoki.

***

De hogy nem voltam még szemüveges?

***

Ez egy undorodó arckifejezés.

***

Akár egy francos ördöglakat.

***

Mintha reklámfotó lennék.

***

Ma végre tinédzser lettem.

***


Itt szólhat hozzá

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*