ritaritmia | vécsei rita andrea | Page 2

A Társas játék apropóján

Társas játékot játszunk esténként. Míg a Szolgálólány nem kezdődik el, jobb híján megnézünk belőle naponta egy részt. Más sincs benne, csak minden rendű és rangú vágyak miatt a felfordulás. Először népmese, aztán a burleszk, majd Bukowski jutott eszembe róla. Meg hogy az efféle dolgok tőlem egyre messzebb csúsznak. És vajon hová lesz az őrült nagy szerelem, mi marad belőle.

Charles Bukowski: meghatározás

a szerelem fény az
éjben rohanva át a ködön

a szerelem söröskupak
mire rátaposol míg eljutsz
a mosdóba

a szerelem az elveszett kulcs ajtódhoz
mikor részeg vagy

a szerelem az mi
tíz évente egyszer van csak

a szerelem elgázolt macska

a szerelem az öreg újságárus a
sarkon ki már
feladta

a szerelem az miről azt hiszed hogy
a másik már szétbaszta

a szerelem az mi eltűnt a
csatahajók idejével

a szerelem a csörgő telefon,
ugyanaz a hang vagy egy másik
hang de sosem az a
hang

a szerelem árulás
a szerelem elégése a
hajléktalannak egy sikátorban

a szerelem acél
a szerelem a csótány
a szerelem postaláda

a szerelem eső egy öreg
Los Angeles-i
hotel tetején

a szerelem apád koporsóban
(aki gyűlölt téged)

a szerelem egy ló törött
lábbal
próbálva megállni
míg 45 000 ember
nézi

a szerelem az ahogy főznek
mint a homárt

a szerelem minden amit mondtunk
hogy nem az

a szerelem a bolha mit nem
találsz

és a szerelem szúnyog

a szerelem 50 gránátos

a szerelem üres
ágytál

a szerelem lázadás San Quentinben
a szerelem őrültekháza
a szerelem egy szamár mi ott áll a
legyekkel teli utcán

a szerelem üres bárszék

a szerelem film a Hindenburg
égő cafatjairól
egy pillanatban mi még mindig sikolt

a szerelem Dosztojevszkij a
rulett kerekénél

a szerelem az mi végigmászik
a földön

a szerelem a nőd ahogy táncol
magát egy idegenhez nyomva

a szerelem egy öreg nő
ahogy ellop egy falat
kenyeret

és a szerelem egy túl sokat
és sokszor túl
korán
használt szó.

Farkas Kristóf Liliom fordítása

a szerelem egy festményen leomló ruha

a szerelem cseresznyefám kifeslő virága

a szerelem egy kisfiú önként gyakorlása

a szerelem egy béna női szeszély barack híján meggylekvárral

a szerelem a fiam neve Bergkäse-ből kivágva


Itt szólhat hozzá

Szivárványszínesen

Citromsárgába öltözött pár napra nekem a világ. A sárga nem divat manapság, nézd meg, sehol egy jóérzésű fal, egy laza kis blúz, de még plédet se találtam legutóbb ilyet. Az áthallás miatt meg jobb, ha nárcisz-sárgának hívom, a citrusfélékkel nem árt, ha vigyáz az ember.

Volt nettó két napom ott, ahol a csatornán túl épp idegméreg dúl. Nem törődtünk vele, vagyis csak annyiban, hogy apokaliptikus víziókat versenyeztettünk esténként. A testvéremmel, akiért mentem. És a gyerekekért. Unokahúgom olyasmivel köszöntött, elgyengültem tőle egészen. Nem vagyok szokva pillangós-haboshoz körülöttem annyi sok fiútól.

Rosszul mondom, tőlük is sírtam, nevettem, fél asztalnyi szívet raktak makaronból. Meg a kis borítékaiktól, na, attól muszáj volt zokogni, hogy 50 évesen Colin Firth épp A király beszédét forgatta, hogy veled lehet a legjobban sétálni és hogy téged mindig szeretlek még ha nem is úgy látszik.

A sárga rózsaszínbe vált, mikor pedig anyám, apám ölelget körül. Porcelán szépségű csokrukból egy szál bőrönd-szítta fehér virág tért velünk haza. Mikor landoltunk, néhányan még éppen szavaztak, maradtam, amiben voltam: eufória és ünnep. Aztán hirtelen vége lett.

Furcsa volt a hétfő, labilis és üres. Várni eztán vajon mire is lehet. Talán majd a még egyszer ötvenre, mikor hét nap s hét éjjel megint bálvány leszek. El se hiszed, másnap reggel bekövetkezett.

Kis elsősöm óra előtt megáll előttem. Rám néz, föl, egészen, lenne egy kérése, teljesíteném-e. Feltétel nélkül mentem bele. Vegyem le a szemüvegem, mert látni szeretné a szemem. Leültem, hogy lásson, néztem rá vaksin. Próbáltam elsimítani a ráncokat, ne okozzak túl nagy csalódást.

Sokáig tanulmányozott. Szép a színe. Az, hogy szürke és kék egyszerre. Közelebb hajol, szuszog. Nicsak, ott a közepén mintha valami arany pöttyöket is látnék. Csak áll tovább, nem mozdul, néz, és azt mondja, neked tényleg gyönyörű a szemed.


Itt szólhat hozzá

Tizenhatos számrendszerben 32

Az 50 Harshad-szám. Az adott számrendszerben osztható saját számjegyei összegével. A Harshad-számokat D. R. Kaprekar definiálta. A „harshad” szó a szanszkrit harṣa szóból származik, és „nagy vidámság”, „nagy öröm” a jelentése.

Ez tényleg ennyi, nem más, vegytiszta vidámság. Vártam anno a harmincnál, hátha jön egy kis mélabú. Aztán a negyven is feladta a leckét, de túljártam az eszén. Most itt ez a gyönyörű ötven, és úgy örülök neki, mint egy nyeretlen húszéves.

Merthogy annyira jól néz ki. Klassz benne az ötös, a nullával meg minden téren barátságban vagyok. Ünnepi az egész, a világ pénzéért nem cserélném le, mondjuk harminckettőre, inkább masírozok előre. Leginkább persze azért, mert bedőltem egy dánnak, aki boldogságot kutat, és elhittem neki, hogy az ember hatvanévesen lesz csak igazán boldog.


1 hozzászólás

Bárányérme, zöldfűszer és Vichy-karotta

Máskor miért nem. Kérdezem ilyenkor mindig, vissza-visszatérve, ahogy karácsonykor a bejglit. Vajon miért nem csinálok máskor. Egy szimpla hétköznap délután. Ki lehetne terjeszteni vele, ünnep így lehetne bármikor. Nem azt mondom ezzel, hogy bagatellé tegyük.

Mert nem csak arról van szó, hogy kereszt meg feltámadás, pláne nem arról, hogy sok-sok lila Milkanyulacska. Bárány, kalács, sonka, bor, most erről beszélek, melléje újhagyma, retek, cukros levű torma. Sokszor van, hogy így gondolok rájuk, egyben. Megtehetném, hogy összehozom őket máskor is, és mégse.

Megy vissza a recept a polcra, hogy átadja helyét a májusnak, pedig maradhatna még. Nemcsak a sonkalé nyírségi gombócleveshez. Hanem a lényegi elem, a súlyos, fényes-sárga kalács. Nem nagy ügy, hidd el, és érdemes, mindent űberel. Mesterkukta, kétezeregy. A következőképp, ha még nem késő.

50dkg liszt, 3 dkg élesztő, 1 dl tej, 22 dkg kézmeleg vaj, 10 dkg porcukor, 5 gr só, 3 tojás, 2 tojássárgája, 10 dkg mazsola, kevés rum, 1 citrom és 1 narancs reszelt héja, tojássárgája bekenni. Kétszer egy órát keleszteni, majd a cipókat 180 fokon aranybarnára sütni.

Hozzá Teklafaluból illatos házisonka. Bárányunk pedig nem göndörszőrű, fehér és ártatlan, hanem bárány ugyan, de farkasgyepűi vadóc muflon. Friss rozmaring, kakukkfű és tárkony. Imigyen alakulgat mára a menü, aminek lehet a többi része bármennyire míves, mégis a reggeli a nap ékessége rögtön a bokrok alatt eljátszott hímestojás keresésére.


Itt szólhat hozzá

http://ritaritmia.net

3

94.199.178.60