június | 2012 | ritaritmia | Page 2

Havonkénti archívum: 2012 június

Költőnőcske este sétál

„Mi is történt tulajdonképpen? Már megint egy tócsa, és milyen mélynek tűnik így, az ég tükörképével; egy csillag visszfénye hunyorog egy résben a felhők között. Beleszédülsz egy idő után, ha folyton csak a tócsákba bámulsz, miközben mész. Ismert egy érzelmes német dalocskát a boldogságról, amely ‘Jenseits der Sterne’ lakozott. Vagy netán egy ilyen pocsolya mélyén, [...]


Itt szólhat hozzá

Elmosódott valóság

Valószínűtlenül vékony lábak, mindig összefonva a pad alatt. Negyedikes vagyok, nem látom a táblát. Nyár van, szoknya, bokazokni, szeptember óta biztosan nem látom. Felszólít a tanár, hogy menjek ki, oldjam meg a példát, ha már nem jelentkeztem. Nehezen jön szét a lábam, hozzáragadt az egyik a másikhoz a meztelen részen. Megoldhatom a helyemről is, nem, [...]


Itt szólhat hozzá

Fene a gusztusomat

Pontosabban arról volt szó, odaterelnek majd pár tizenévest, gondoltam, kicsike város, kicsike osztály, nyolcadik, hogy tartsunk nekik irodalomórát. Nem volt ez így kimondva, hanem, hogy legyünk kortárs. Nyékládháza, jó messze van, hát akkor össze kéne kötni kellemest és finomat, aludjunk is ott, majd eszünk meg iszunk, ha már. Különösebben készülni persze nincs időm, előző éjjel [...]


Itt szólhat hozzá

Ezek az ingerfüggők. Ezek a figyelemfóbiások.
/Chuck Palahniuk/

Csak, hogy lássák őket, csak, hogy látsszanak. Meglátnak valami szépet. Elolvasnak valami ocsmányat. Zene, egy széjjeltépős zenét hallgatnak lefekvés előtt. Ezt föl kell rakni. Fölrakják. Pakolják ki a képeket. Folyók, partok, hegyoldalak. Mert elutaztak. Folyók, partok, mert ők meg maradtak. Gyerekszemek. Bájos, drága kicsi lelkek. Hogy lássák őket, hogy észrevegyenek. Idézetek. Végső soron macskák. Félnek [...]


2 hozzászólás