Egy czitrom hajával | ritaritmia

Egy czitrom hajával

Kerülünk egyet, körbe a várost. Mindenkit kiszórunk, legalább egy óránk legyen kizárólag ketten. Anyu meg én. Nincs semmi cél, megyünk, mintha sétálnánk az esőben. Néha megállok, kifényképezek a lehúzott ablakon, és indulunk tovább. Csak épp kattintok egyet, nem úgy, mint máskor, hogy csinálok százat. Most tényleg a pillanat kell. Vezetek, mögöttem jönnek, nem tökölhetek.

A végén az Aldinál parkolok, muszáj még krokett és áfonyalekvár a vadhoz. Keresztben mögöttem egy kocsi, mikor szállok ki. Van valami baj, kérdezi egy férfi. Hogy érti. Hát hogy így fényképezem a házuk. Nem, dehogy, semmi baj nincsen, egyszerűen szép volt az a kisbolt. Jött végig utánam, követett, mint egy Ötvös Csöpi. Megmutattam neki a képeket, mert sehogy nem engedett fel. Kisvárosom, első májusi hétvége, elteszem emlékbe. Fura egy világ. Mitől félnek ennyire. Az autóm tojáshéjszín, nem is fekete.

Rozéborom címkéjén rózsa, kölninek néz ki, mondja a fiam. Virágot Pestről hozok, a Culinarisból, egyszer mozi előtt ettünk együtt hasonlót, az diós-fügés volt. Félméteres sajtos rudak most a virág anyák napjára. Legjobb a mákos-körtés, de legalább olyan jó a sima gouda. Illett a visszaköszöntéshez, anyámtól Szabó Magdát kapok, Egy meszely az fél icce, meg a párját, a czitromosat.

Újkrumpli, eper: garázs-zöldéges, sütnivaló kolbász: Dónáth-hentes, kovászos uborka: Járvás-féle, Rákóczi túrós és mézes béles: mellékutcában termelői cukrász, gyűjtögetek, akár egy megszállott. Üres csomagtartóval érkeztem, most meg teli van ízekkel. Ifjúság ABC helyén a kínai, öt papucsot viszek majd haza a kertbe, mind pontosan olyan vasszürke, mint levenduláim alatt a cserép meg a bojtos korlátok a lépcső mellett.

Jött onnan még velünk egy nyomogatós gömb. Megnyomod a zselét, a háló résein kibuggyan. Erről hazafelé útitársamban fölrémlett, hogy valahol lelki orgazmusról hallott. Emlékezett rá, csak arra nem, mi volt ez pontosan. Nézed, és odáig vagy. Van, aki így reagál rá, van, aki sehogy. Kíváncsi vagyok. Van egy egész csoport, akiknek ez jó. Közben meg teljesen ártatlan. Picit se aberrált, semmi perverzió. Lapok egymáson csúsznak. De még csak nem is ahogy a rózsa nyílik, mert az még lehet szexi.

Van itthon nekünk egy kedves, okos lányunk, az rögtön tudja. ASMR. Autonomous Sensory Meridian Response. Utánanézek, eufória, finom borzongás. Attention Induced Head Orgasm, figyelem által kiváltott orgazmus a fejben, illetve that unnamed feeling, az a bizonyos névtelen érzés. Az ilyesmivel lehet engem kilóra megvenni. Szappant szelnek késsel egyforma kockákra. Ujjbeggyel üvegen zongoráznak. Halkan duruzsolnak. Ruhasuhognak. Tollpercegnek. Kupakmocorgtatnak. Igen, kíváncsi voltam, és most ahogy ezt az utolsó képet nézem, csak nézem, csak nézem, nézem, megnyertem az érzést, működik nálam is.


Itt szólhat hozzá

VÁROM A HOZZÁSZÓLÁST

(Az email-címet nem teszem közzé.) A kötelezően kitöltendő mezőket a * karakter jelöli.

*