Ha egy férfi tüzet ad egy nőnek

Merthogy arról volt szó, Tiszakécske nekem Párizs, hát teljesült az álmom.

Nem mindegyik alakul így, sose derül ki, mi van, ha pont egy másikkal történik hasonlóképp. Mondjuk, ahol egy drámakonferencián Janusz Głowacki a téma, és ülünk hosszú asztalok mellett bokszokban, körül se nézek, találok-e ismerőst, de aki mellettem van, érzem a melegét, mindent tudok róla (most nekem örül), néha mosolyog, néha hozzám ér, ahogy jegyzetel, elmegy, visszajön, marad a közös meleg, itt van vége, vagyis nem egészen, mert nemsoká eltűnök, egy lámpaoszlop a tájékozódási pont, valami különösen szép, régi lámpaoszlop.

Głowackit hozom magammal, csak akkor szedem elő, miután mindent végigjártam. Sehol sincs palacsintást a Fürdő utcán, a part nyálkás jelzőbójáit, másé lett rönkházunkat, meggyfát, ahonnan hálós szatyorban a meggyet loptuk (szárral szedd, különben kihullik), kisvasutat, kanyarban a töltést, lábas víkendbódéimat, kerítést festő, szürkére sült férfiak kertjeit, és az Ágit.

Głowacki tehát, mintha épp az enyémbe illene, álmokkal van teli. Irináé (És aztán mindenféle férfiakról álmodtam: kicsikről, nagyokról, kövérekről, soványakról, fiatalokról, öregekről, zsidókról, amerikaiakról, feketékről, baptistákról, katolikusokról és pravoszlávokról, tisztákról és koszosakról, műveltekről és egyszerűekről, olyanokról, akiknek voltak extra igényeik és olyanokról, akiknek nem), Mása álma, (vagy talán nem is álma), Zahar édesanyjáé.

Második körben jöhet a falu, pedig már rég város. Poros szőlőtőkék Ókécske felé, faszékekről Tű a szénakazalban anno a moziban, csupa dinnye piac, gazdaboltban szög, táp és művirág, valamint a kocsma. Klaus jó ember, csak semmit sem ért, például, hogy milyen sokat segít az embernek az alkohol, vagy mondjuk azt, hogy ha egy férfi tüzet ad egy nőnek, az szép és erotikus, és akkor nem prédikálunk a tüdőrákról vagy a gyenge szívről, csak azt érezzük, hogy a cigaretta olyan, mint egy lámpás az éjszakában, amely bevilágítja az utat a magányos nőnek. És hogy az ember nem mindig azt teszi, amit az esze diktál neki, hanem esetleg az ellenkezőjét. És hogy éppen ettől lesz boldog.